Katonai Alakulatok

Hadrendek

"Huba-I" hadrend

"Huba-II" hadrend

"Huba-III" hadrend

Az 1938. október 1-én, a Darányi Kálmán miniszterelnök által meghirdetett Győri program keretében életbe lépett haderőfejlesztés során létrejött a Huba-I. hadrend. Huba hadrend szerint mennyiségi (7 hadtest felállítása) és minőségi (páncélosok, tüzérség, légierő, gyorshadtest 2 lovas és két gépkocsizó dandárból) fejlesztésről gondoskodott. November 22-ével megszervezett hadtestek irányítására 1940. március 1-jén felállították a három hadsereg-parancsnokságot. Az 1. – szolnoki állomáshelyű – hadsereg kötelékébe az V., a VI., a VIII. hadtest és a gyorshadtest került; a 2. – budapesti állomáshelyű – rendelkezésébe az I., a II. és a VII.; míg a 3. – pécsi állomáshelyű – fennhatóságába a III. és IV. hadtest tartozott.

A Huba-I. hadrend életbe lépésekor az összlétszám 77 ezer fő volt.

A Huba-II. hadrend 1941-es bevezetésekor csaknem 172 ezer fő (ez még a békelétszám).

A Huba-III. hadrend bevezetésekor, 1943-ra a létszám csaknem 255 ezer fő. 1944. szeptember 30-án, a teljes mozgósításkor a teljes létszám meghaladta az 1 millió főt.

"Pilis-I" hadrend 1948 04.15.-48.10.01

1948. április 15-én hatályba léptették a „Pilis” (I) hadrendet, melynek főbb elemei: Honvédelmi Minisztérium (HM), három hadosztály (két honvéd és egy műszaki), határőrség, négy honvéd kerületi parancsnokság és HM-közvetlenek voltak. Az összlétszám alig 18 ezer fő, polgári alkalmazottakkal is csak valamivel több mint 20 ezer.

"Pilis-II" hadrend  1948. 10. 01.-1949. 03. 15.

1948. október 1-jén lépett hatályba a „Pilis II” hadrend, immár csaknem 33 ezer fővel. Bevezették az általános hadkötelezettséget. A hadszervezetben a Pilis I-ben felsoroltakon kívül négy akadémia és több intézet is szerepelt, de elsősorban a létszámokat növelték, valamint a fegyverzet mennyiségét.

"Klapka" hadrend 1949. III. hó 15-1949. IX. hó 30-ig.

1949-ben, - a "Klapka" hadrend alapján, a légierő alárendeltségében - zászlóalj szintre fejlesztették az ejtőernyős alegységet. A létrehozott ejtőernyős zászlóalj 1950 nyarán Kaposvárra került, az ugrásokat Taszáron hajtották végre. A zászlóalj nehézfegyverszázadánál 3 db 81 mm-es aknavetőt, 3 db 45 mm-es páncéltörő ágyút és 12 db 7,62 mm-es géppuskát rendszeresítettek. A szovjet ejtőernyőtípus mellett megjelent az amerikai kupolák felhasználásával készített 49. M ejtőernyő, majd rendszerbe állt a magyar gyártmányú 51. M. deszant-ejtőernyő a hozzá tartozó 52. M. e. mentő-ejtőernyővel. Ebben az évben hozták létre a Li-2 típusú repülőgépekkel üzemelő szállítórepülő-ezredet, ami biztosította az ejtőernyős tevékenységhez szükséges szállító-kapacitást.

"Petőfi" hadrend 1949 oktober 1-től

Az 1949. évi őszi szervezés a „Petőfi” hadrend nevet viselte. Hadrendje szerint a hadsereg az 5. és 12. lövész-, a 7. páncéloshadosztályokból, továbbá minisztériumközvetlen csapatokból állott. A két lövészhadosztály körül az 5. „A”, míg a 12. „B” típusú volt. Ez azt jelentette, hogy a három lövész-, egy tüzérezredekből, rohamtüzér- és légvédelmi tüzérosztályokból, híradó- és műszaki zászlóaljakból, továbbá ellátóalakulatokból álló hadosztályok közül az „A” típusú volt feltöltve, a „B” típusú csak keretként, csökkentett létszámmal létezett. A páncéloshadosztály alárendeltségébe egy-egy lövész-, harckocsizó- és tüzérezred; felderítő-, műszaki- és híradózászlóaljak, továbbá ellátóalakulatok tartoztak. A közvetlen csapatok közül ki kell emelni egy harckocsi zászlóaljat, egy „A” és kettő „B” tüzérezredet, különböző műszaki alakulatokat. A Kecskemétre települt repülőezrednél megkezdődött a beérkezett 52 Jak–9P vadászgépre és 50 Il–10 csapatrepülőre való kiképzés.

Az összlétszám 1950. januárra meghaladta az 53 ezer főt, ami jelentős. 1950. január 10-vel – szovjet mintára – a Határőrség kivált a honvédség szervezetéből és az Államvédelmi Hatóság alárendeltségébe került.

"Rákóczi" hadrend 1950 március-október

A március 15-étől érvényes „Rákóczi” szervezési rendelet alapvetően a csapatokat, azon belül is a lövész erőket érintette. A katonai közigazgatási szerveire, továbbá a Honvédelmi Minisztériumra egyéb intézkedések vonatkoztak. A csapatok közül Székesfehérváron felállt a 3. lövészhadtest két „A” típusú (5. és a korábban „B” típusú 12.) és egy új keret jellegű, a 17. lövészhadosztályokkal. Létrehozták a hadtestparancsnokság közvetlen egységeit is (tüzérezred, harckocsi-, műszaki- és híradózászlóaljak, rohamtüzér- és légvédelmi tüzérosztályok). A 7. páncéloshadosztály szervezete egy gépkocsizó lövész- és egy légvédelmi tüzérezreddel, további két rohamtüzérosztállyal bővült. Megnövekedett a repülőcsapatokat kiszolgáló szervezetek száma. A hadsereg létszáma májusban megközelítette a 65 ezer főt.

"Kossuth" hadrend 1950 nov-1951 márc.

1950. november1-én lépett érvénybe a „KOSSUTH” hadrend, amely a korábbi időszakok fejlesztési ütemét jóval meghaladta. A már meglévő 6. lövész hadtest (Székesfehérvár) mellett létrehozták a 3. lövész hadtestet (Kecskemét) is, amelynek alárendeltségébe tartozott egy „A” típusú (5. lövészhadosztály »Kaposvár«) és kettő „B” típusú (12. lövészhadosztály »Kiskunhalas« és 27. lövészhadosztály »Kiskunfélegyháza«) hadosztály. Ezen kívül megalakult a 11. páncélos hadtest (Budapest), amelynek alárendeltségébe két hadhadosztály (18. páncélos hadosztály »Gyöngyös« és 7. gépesített hadosztály »Esztergom«), és hadtest közvetlen alakulatok tartoztak. Új magasabb egység volt egy tüzérhadosztály, egy repülő hadosztály és egy honi légvédelmi tüzérhadosztály is. A szervezési időszakban a hadsereg diszlokációjában is változások történtek. A 3. lövészhadtest (Kecskemét) alakulatait a Duna-Tisza közére, míg a 6. lövészhadtestet (Székesfehérvár) a Dunántúlra helyezték. Az átszervezéseknél figyelembe vették, hogy a hadászati fő irány Jugoszlávia felé volt kijelölve. A hadrend 125 000 fővel számolt, ami már a Párizsi Békeszerződésben meghatározott létszám jelentős túllépését jelentette. Az alakulatokkal együtt az összes fegyverek száma is jelentősen növekedett, de a hadrendben rendszeresített és a valóságban meglévő fegyverek száma esetenként jelentősen eltért, (csak példaként említjük a T-34-es harckocsit a rendszeresített 401-ből, 111db volt meg a csapatoknál). A mennyiségi fejlesztéseket azonban nem követte párhuzamosan a minőségi fejlődés. A hadsereg arzenáljában közel sem a legkorszerűbb fegyvereket rendszeresítették, aminek eredményeként néhány év múlva ismét napirendre került a haditechnika korszerűsítése.

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat