Katonai Alakulatok

30. Áttörő Tüzérhadosztály (1951-57)

1951-től ismét katonaváros, honvédhelyőrség lett Cegléd. A megalakított 30. Áttörő Tüzérhadosztály Parancsnokság, a két hadosztályközvetlen alegység és a tüzérhadosztály négy ezrede közül két tüzérezred került Ceglédre. Részükre új laktanyát kellett építetni, mert a volt huszárlaktanyákat 1945-től kezdve szovjet csapatok vették birtokba. Az új laktanyát Cegléd akkori szélétől DK 1 km-re, a Törtel felé vezető úton jelölték ki. A kiválasztás másik szempontja az volt, hogy ekkor még működött a Törtel felé a vasút, a laktanyánál megálló lett kijelölve. 1950 nyarán a laktanya helyén még búzát arattak, de ősszel megkezdődött az építkezés. A tüzérhadosztály fennállásának egész időszakában a Magyar Néphadsereg tüzércsapatainak a "fellegvára" volt, szervezettsége, fegyverzete, kiképzettsége alapján. Szárazföldi csapásmérő eszközeik a a kor színvonalán álltak. Laktanyáikat 1956 november 4-én a szovjet páncélosok foglalták el. A tüzérhadosztályt 1957-ben tüzérdandárrá szervezték át, löveganyaggat 180-ról 60-ra csökkentették. A ceglédi 30. Tüzérhadosztály későbbi utódszervezetei a 22. tüzérerezred, majd a 10. tüzérdandár 1996. év végén történt felszámolásáig élt Cegléden. Felszámolása után az alakulat személyi állománya szétszóródott a Magyar Honvédség csapatai kközött. Többségüket a "Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyestüzérdandár" fogadta be Pécs helyörséggel. A 22. tüzérezred 1953-tól 1987-ig díszlokált Cegléden.